Öt év alatt tíz százalékkal csökkent a középfokú oktatásban részt vevő roma gyerekek száma – ez derült ki a Társadalmi riport 2018 című, nemrég megjelent tanulmánykötetből, amelyből a legújabb HVG-ben olvasható az egyik legfontosabb fejezet.
Szerzőnknek nemrég egy néhány évtizede íródott szociográfia került a kezébe, mely a cigányság korabeli állapotait mutatja be. Döbbenetes, hogy az akkor leírtak mennyire helytállóak a mai napig.
A colárik alkotják a cigányul beszélők legkisebb csoportját hazánkban, létszámuk mindössze 2000–2200 fő lehet. Budapesten, Kaposváron, Dombóváron és Oroszlányban élnek ma közösségeik. Vásározó, kereskedő életformájukat rendszereken át sikeresen transzformálták. Mostanáig.
A cigányság társadalom alatti helyzetben rekedt tömegeinek integrálását nemcsak szociálisan és lelkileg befagyott állapotuk akadályozza, hanem a politikai környezet is, annak részben adott, részben, sőt, legnagyobb részben, céltudatosan létrehozott körülményei. Csakis felszámolásukkal, a politikai és társadalmi viszonyok alapvető újjárendezésével lehet a cigányok helyzetét is rendezni - állapítja meg többek között Póczik Szilveszter a folytatódó vitához írt hozzászólásában.
Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? címen indított vitánkhoz újabb hozzászólások érkeztek. Ezúttal Ezúttal Novák Attila történésznek, a Szombat című folyóirat szerkesztőjének és Pelle János publicistának írását közöljük. Szerkesztőségünk kapott hideget-meleget, bírálták szélsőjobbról éppúgy, mint szélsőlib körökből. Úgy gondoljuk, a vitát, amíg van mondanivaló, folytatjuk.
Számukra norma a bűnözés, amit szinte az anyatejjel szívnak magukba; ahol többségbe kerülnek, ott a pusztulás lesz az úr; gyalázzák, gyűlölik a magyarokat; pedig soha ennyi pénzt nem kaptak az államtól, mint manapság – írta a polgári napilap a cigányokról. A cigányság világnapja szerdán, pénteken pedig rasszizmus elleni világnap. Ma kedd van Magyarországon.
